A személyi sérüléses balesetek kárrendezése igen sokrétű és részletes szakismereteket igényel. Az eljáró jogi képviselőnek részletesen kell ismernie a jogi, társadalombiztosítási és adózási szabályokat egyaránt. Személyi sérüléses baleset bekövetkezte után egy pontos, részletes és bizonyítékokkal alátámasztott kárigényt szükséges benyújtani a károkozó részére, melynek összeállítása rendkívül összetett feladat. A benyújtott kárigény minősége határozza meg az elérhető kártérítési összeg nagyságát, ennek következtében fontos, hogy a kárigény mindig megfelelően megalapozott, bizonyítékokkal alátámasztott és életszerű kártérítés igényt tartalmazzon.
A kártérítés végső összegének meghatározása szintén összetett feladat és ennek meghatározásakor fontos, hogy az eljáró ügyvéd és Ügyfele szorosan együttműködjenek. A kártérítés összegét számos tényező befolyásolja (pl. a károsult baleset előtti élete, családi, társadalmi, szociális kapcsolatai, munkahelyi körülményei, foglalkozása, a balesetben elszenvedett sérülés(ek) jellege, maradandósága, munkaképességcsökkenés). Sajnálatos módon a kárrendezési eljárások során szerzett tapasztalataink azt mutatják, hogy a károsultak sok esetben nem tudják helyesen megítélni a részükre reálisan járó kártérítési összegeket. Ennek következtében gyakran olyan összegeket fogadnak el ügyvédi közreműködés hiányában, melyek messzemenően elmaradnak a részükre egyébként járó kártérítési összegektől. Laikusként ugyanis rendkívül nehéz megítélni, hogy a felajánlott kártérítés összhangban van-e a gyakorlattal, hazánkban az elfogadhatónak tekinthető-e.
Ugyanakkor tapasztalataink szerint sajnos a fentiek ellentéte is egy létező és az Ügyfelek szempontjából ugyanolyan káros gyakorlat. Sok kárrendező cég irreálisan magas kártérítési összegekkel kecsegteti ügyfeleit az ügyfélszerzés reményében, amely ígéreteket azonban később képtelenek megtartani. A Hüse Ügyvédi Irodánál fontosnak tartjuk, hogy Ügyfeleinket minden esetben szakszerűen, de a realitásoknál maradva tájékoztassuk azért, hogy pontosan tudják felmérni lehetőségeiket és ehhez képest eldönteni, hogy milyen utat választanak a kárrendezés során.
